Trutyi vagy mi a csuda

Ahogy a gyerekeim hívják: űrtakony. Egyik név jobb, mint a másik, mi? Biztosan tudjátok, miről van szó, amerikaiul slime. Az a ragacsos, nyúlós, gyurmázható és gusztustalan trutymó, ami varázslatos hatással bír a gyerekekre: nálunk majdnem egy teljes órán át béke és csend volt végre a két legkisebb házatáján...
Így néz ki a mi házi verziónk:

A boltinál azért jobb, mert nem mérgező, sőt ehető (de nem túl jó az íze), és a készítése közben megint egy csomó dolgot lehet megtanítani a gyerekeknek fizikáról, kémiáról, biológiáról.
Roppant egyszerű: végy egy tálkát, tégy bele egy púpozott evőkanálnyi útifűmaghéjat (=psyllium) és keverd el kb 2 dl vízzel. Ekkor tehetsz bele pár csepp ételfestéket is.
A tálkát tedd a mikróba 1,5-2 percre, hogy felforrjon. Érdemes nem pont akkora tálkát használni, mint a keverék mennyisége, mert mikor felforr, bugyogni és bugyborékolni fog, kifuthat, ha nincs helye... Az útifűmaghéj saját tömegéhez képest hússzor annyi folyadékot képes felszívni, miközben zselés anyaggá változtatja azt. A melegítéssel felgyorsítjuk ezt, de ha türelmesebb a gyermek, együtt nézhetitek, mérve az időt is, míg végbemegy a folyamat.
Keverd át, majd újra tedd be kicsit, hagyd sűrűsödni még. Ezután hűtsd le, mielőtt a kíváncsi és türelmetlenül lábatlankodó gyermek kezébe adnád. Kavargattuk, nézegettük, aztán egy tányérra borítottuk, hogy jobban hűljön.
Jó móka volt, gyúrták, nyúzták, kevergették és elborzadva vizsgálták. Fura ez a vonzódásunk a bizarr dolgokhoz, elborzaszt, fujjogunk, de nem bírjuk ki, hogy ne fogjuk meg... nem?