Hurrá!

Azt hiszem, ilyen simán még sosem ment hivatalos ügyünk, talán csak a lakcímkártya valamikor régen:)
Férjem bevitte tegnap a kérelmet az igazgatónak, benne az indoklás Hanna betegsége, de nem volt orvosi javaslatunk, így kissé cidriztem, mi lesz... rossz emlékeink vannak egy hasonló ügyről, nagyon rosszak. Ám cseppet se kellett volna aggódnunk: az igazgató, ismerve a helyzetet, azonnal igent mondott, már adta volna is a választ, de pont mással volt elfoglalva a titkár, szóval simán rábólintott! A titkár azt mondta, mivel nem halmozottan hátrányos helyzetű a családunk, semmi szükség a további vizsgálódásokra, környezettanulmányra, stb. Az igazgató annyit kér, hogy Hanna, ha az állapota megengedi, heti 3-4 alkalommal jelenjen meg egy-egy tanórára, hogy a tanárok felkészíthessék. Ez meg kimondottan tetszik!:) Van remény, hogy megérti a tananyagot:)) Ezekről az időpontokról levélben küld pontos tájékoztatást.
Nagyon örülök, óriási kő esett le a szívemről!:) Már gondolatban és lélekben készültem a naggy harcokra, időhúzásra, törvényre hivatkozásra, mindenféle ribillióra... És olyan jó, hogy nem kell! Hurrá!!
Na de most aztán neki kell állnom valami terv kidolgozásának, átnézni az eddigi tananyagokat, felmérni, mi megy, mi nem megy, megtudni, mennyi van még hátra az anyagokból, stb, stb.... ha van ötletetek, ne habozzatok megosztani:)