Az fránya idő beosztásárul....

A közvélemény-kutatásban legtöbben az időbeosztásunkra voltak kíváncsiak. Megsúgom, én is....
Mert az idő nagyon elfolyik, és mindenfelé, és nagyon gyorsan.
Példaképpen a mai napunkat mutatom be:
Reggel későn keltünk, jólesett aludni, mert apa itthon van és a padláson dolgozik napok óta, na meg az eső is olyan ágybavisszahúzó... Az ágyban a gyerekek egy kis angolt tanulnak, old MacDonald farmjától az ébíszíig mindenfélét hallok, míg a konyhát rendbeteszem.
Reggeli, öltözés, pakolás, közben a gyerekek már beterítették az asztalt papírokkal, színesekkel, vágnak és dolgoznak veszettül valami újabb terven.
Mikor szólok, hogy tanulni kellene, nagy nyafogások és szájhuzigálások közepette elrakják a félkész holmikat, kelletlenül, de engedelmesen veszik elő a munkafüzeteket. Édespofáim......
Samuval matekozok, kiszabom a feladatokat, és míg ő egyedül dolgozik, Sárával a környezetet ismételjük, térképekkel körberakva magunkat. Az új anyaghoz eszünkbejut a tankönyvkiadó internetes oldalán található segítség, és mikor elkezdjük a videókat nézni, már ott áll mellettünk a két fiú, Samu és Barnabás is, mert a röfögő disznóhang nagyon izgi ám... Így az Alföld mezőgazdaságát már hármasban tárgyaljuk ki, a feladatok megoldásában Samu is résztvesz.
A matekja persze nincs kész...
Sebaj, a nap közben hétágra süt, apa a ma érkezett tüzelőt hasogatja, pakolja, így hamar kikerül az udvarra minden kis dolgos kéz, ki kell használni a jóidőt...
Update: apa most szólt, hogy Samu megtanulta az egész-fél-negyed foglamát.

Így most, délben, mikor ezeket a sorokat pötyögöm, kint az udvaron zajlik az élet, én meg nekiállok egy gyors ebédnek az éhes bandának.
Hát ilyen az időbeosztás, jobban mondva az időnembeosztás mifelénk.

Művészpalánták

Egyik nap előkerültek az ecsetek, festékek, és jöhetett a mindig szeretett rajzóra :) Maguktól rengeteget alkotnak, ragasztanak, rajzolnak, de most szerettem volna valami őszies foglalkozást. Sajnos leveleket nem gyűjtöttünk, sokat esett az eső, így maradt a festés.
Barnabásnak nagyon tetszettek a gyertyával előrajzolt meglepetés-falevelek, Samu megint a saját feje után ment, Sára pedig több dolgot is kipróbált. Végülis alig készült őszi kép...

A legviccesebb azonban az volt, mikor a készülődésnél Barnabás tapsikolva mondta:
- De jó! Mi leszünk a négy reneszánsz festőművész!
Majd kis segítséggel el is sorolta őket... Leonardo, Michelangelo, Raffaello, Donatello.
Aztán pingálás közben:
- Ez lesz az utolsó vacsora, Leonardo műve....
Rám már nem is nagyon van szükség :)))
Délután a nagyok jót nevettek, főleg, hogy a kortársaik azt se tudják, ki festette a Mona Lisa-t. De Jakab elárulta, hogy ő tanította meg Barnabásnak a négy nagy művészt, mikor a borzalmas Tini Ninja Teknőcökről látott valamit, és érdekességképp elmondta neki a neveket, ám azt is, hogy ezek valójában kik voltak, stb..... Így jár, akinek nagytesói vannak, folyton tanul valamit.

Lesifotó

Ezt a képet Barnabás lőtte, míg mi Sárival mit sem sejtve a térképpel ismerkedtünk....

Esti mese

Mostanában ez a kislányhang bűvöli el a fiaimat esténként.... Lecseréltek egy fiatalabbra :)

De mondjátok, hát nem édes?! :)))