Betegeskedés

Minden projekt leállt kicsit, pénzt sem gyártunk tovább egy darabig. Egy igen brutális vírus döntött le minket. Sikeres volt, ha a célja az, hogy minél több embert napokra kivonjon a forgalomból: egy hete tarol nálunk, és csak Jakab úszta meg. Eddig...
Minden van a tarsolyában, aminek egy tisztességes vírusnál lennie kell: folyton visszatérő és szűnni nem akaró láz, hányás, hasmenés, fájdalmak mindenhol, torokfájás, kínzó köhögés, fullasztó orrfolyás, és végtelen gyengeség... Amikor azt hiszed, ma jobb lesz, akkor jön valami a repertoárból, ami addig még nem, vagy csak mutatóban volt. A mindig erős családfőnk kerek egy hete kínlódik vele, tegnap lett arra először ereje, hogy utcára menjen (orvoshoz kellett, a táppénzes papírért).

Szóval senki nem tanul, főleg miattam, ma ültem ki ide először a kanapéra, eddig csak feküdtem és gondolkodni se tudtam, nemhogy cselekedni bármit is. De most kicsit jobban vagyok, így hajnali négykor :) és találtam egy jópofa ötletet, amit szeretnék majd megcsinálni a gyerekekkel, ha felerősödtünk: egy kaland-játék-kockázat-könyv!

Emlékeztek ezekre? Kamaszkorunkban volt nagy divat, egyik öcsém lelkesen műveli még ma is. Ami viszont zavart és zavar még most is bennük, hogy nem éppen keresztény gyerekeknek való történetekről szól, harcokkal és szörnyekkel... Pedig a játék maga olyan jó ötlet! (De ha valamelyikőtök tud ezektől menteset, szóljon mindenképp, vevő vagyok rá)
Hát most mindenki megalkothatja a maga kalandját! Kicsik és nagyobbak is, már szinte hallom a ceruzák sistergését az étkezőasztalunkon... :) és az agytekervényeim is sisteregnek, mert már továbbgondoltam feladatokkal is a könyvet, matekhoz, környezethez, sok-sok ötletem támadt... Mire jó egy kis hajnali álmatlanság! Például lázcsillapítót osztani... :(
Megyek is... "A szellem persze buzgó, de a test gyenge..."(Máté 26:41)

Pénzhamisítók lettünk...

Na nem kell rögtön a hatóságokat riasztani, nem próbálunk vásárolni vele, csak számolni tanulunk.
Samu elsős, a húszas számkörben már kicsit nehezebb a két kezén számolnia, előszeretettel hív maga mellé matekozni és használja az én ujjaimat... Nincs ezzel semmi baj, de lassan azért csak le kell válnia rólam :)
Gyerekkoromban rengeteg dolgot szerettem átsatírozni színes ceruzával, ami domborodott, az nem menekült. Pénzt is rajzoltunk így magunknak, most is ezt a módszert vettem elő Samuval. Hozta a pénzgyűjteményét és élvezettel satíroztunk, főleg én... ő pedig kivagdosta a színes pénzeket. Készítettünk egyforintost, kétforintost (valójában valami külföldi érme, nem találtam kétforintost itthon), öt- és tízforintost. Mindet különböző színre satíroztuk, hogy használat közben jól láthatóan elkülönüljenek.

A tárolót is hamarosan mutatom, még készül :)

Vizsga

Hanna sikeresen es kevesbe sikeresen letette a felevi vizsgait. Ugy gondolom, nem csak o vizsgazott azon a napon, am ok nem kaptak rola kezzelfoghato bizonyitvanyt...