Az elmúlt hónap legmeghatározóbb élményei mindannyiunknak a belga barátaink látogatásai voltak: két kedves család is a barátunk ebből az igazán színes és nemzetközi országból.
Egyikük nem először volt nálunk, Alice barátném 12 gyermeket nevel/nevelt, már unokái is vannak. Ő igen vegyes származású, román, holland, vándorcirkuszos, mindenféle ősökkel rendelkezik, ennélfogva nyílt, vidám és laza ember, és nagyon életteliek a gyerekei is. Vidéken élnek, nagy kertesházban, és itt is van egy tanyájuk Magyarországon. Kicsit hippisek, nagyon szeretem a stílusukat :) Van, aki otthon tanul, és van, aki iskolában, de az oktatásról nagyon egyezik a véleményünk. Folyton tanulnak, több nyelvet is, sőt otthon vannak napok, mikor csak angolul beszélgetnek, hogy a kicsikre is ragadjon.
Mellettük nem lehet unatkozni, és nagyon jókat tudunk beszélgetni is, kézműveskedni is. Ezeket a könyvjelzőket együtt bütyköltük a lányokkal:
A másik családdal, akik vendégeink voltak, most találkoztunk először. Tavaly Jakab és Hanna egy nemzetközi kongresszuson vettek részt Belgiumban, persze Alice-éknál vendégeskedtek, és ott ismerkedtek meg Antoinette-tel és gyermekeivel. Ők Brüsszelben élnek, francia anyanyelvűek, feketék, gyönyörűek, de több egyebet nem igazán tudtunk róluk. Azután leveleztek, és tavasszal a lányaink megszervezték, hogy itt nyaralnak nálunk. Azonnal beleegyeztem, aztán amikor kezdtem végiggondolni a szükséges szervezéseket, megijedtem. Attól féltem, túl kicsik leszünk hozzájuk, túl egyszerűen élünk, ők annyira szépek, elegánsak, igazi nagyvárosban élnek, vajon jól fogják érezni magukat itt?
Amikor megérkeztek és a reptéren megöleltük egymást, minden aggodalmam elszállt... Igazi vidám, melegszívű család, sok humorral, és az első naptól egy hullámhosszon működtünk. Rengeteg élményt gyűjtöttünk a rövidke 9 nap alatt, utaztunk, buliztunk, táncoltunk, zenéltünk, jókat ettünk... És a házunk nagyobbnak bizonyult, mint gondoltuk, remekül összehangolódtunk még a fürdőszobahasználatban is :) Amikor elmentek, kiürült a ház, napokig tartott visszatérni a hétköznapokba...
Az ilyen alkalmak többet tanítanak a családnak, mint egy iskolai tanév.
Tanultuk és gyakoroltuk a nyelveket, a szocializáció egy sokkal magasabb szintjét, kultúrákat, zenéket, alkalmazkodást, önfeláldozást, adakozást, elfogadást, és még órákig sorolhatnám. El sem tudnám mesélni azokat az élményeket, amik érték a gyerekeket, még mindig emlegetik az elmúlt heteket... Nekünk ez volt a nyaralás, házhoz jött a külföld...
És legfőképp azt tanultuk belőle, hogy Jehova Isten nagy családjában valóban mind testvérek vagyunk, bárhová megyünk, bárki jön hozzánk, ez a szeretet összeköt és örök barátságot jelent.
"Arról fogja tudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretet van köztetek."
(János 13:35)
