Eső után

Tegnap délben végre kicsit elállt az eső, hát gyorsan felvetettem a gumicsizmákat a lakásbaszorult és unalmában egymást nyúzó gyerekcsapattal, felszerelkeztünk kisvödrökkel és hálókkal, és útnakindultunk.
Mivel békát látni vágytak, most nem az erdőbe mentünk, hanem arra gondoltam, megnézzük a városon szinte titkosan keresztülfolyó kis patakot és környékét. Kimentünk hát a város szélére, ahol már nem titkos, és végigsétáltunk egy szakaszon a part mentén húzódó földúton.
Békát hiába kerestünk, de nem jöttünk haza üres kézzel: találtunk egy vödörnyi azonosításra váró növényt, csigaházat, és a legnagyobb rejtélyt, egy kistestű állatka csontjait. Lesz mit kutatnunk, ha újra esni fog :)
A zsákmány egy része:

Orvosi váróban....

Unatkoztunk, na. El kellett ütni valamivel az időt. És legalább gyakoroltuk a fogalmazást...
Egy mondatot Hanna írt, egyet én. Próbáljátok ki, jó móka!

H: Az orvosi rendelőben a kockásinges férfi egyre csúnyábban köhögött.
E: A sárga váladék amit a zsebkendőjébe rejtett, jól harmonizált a villódzó neonlámpa fényével.
H: Hirtelen a pszichiátriáról elszabadult egy őrült, és ellopta a főszereplőnk sárga-váladékos zsebkendőjét.
E: Hogy mit akart vele, senki sem tudja meg, mert amilyen gyorsan jött, olyan fürgén távozott a rendelő vészkijáratán.
H: A korlátnál állt egy magányos férfi, aki azon gondolkodott, hogy hogyan is lehetne megjavítani ezt a fránya lámpát.
E: Villanyszerelő volt.
H: Előző életében. De aztán rájött, hogy a reinkarnáció rossz dolog, és feleségül vett egy gyakorló vallású katolikust.
E: Végre megérkezett az orvos és sorra beengedte az egyre csak sokasodó betegeket, ám úgy tűnt mintha egy távozó helyébe kettő érkezne.
H: A 132-es szoba, megnevezve "Padlásfeljáró" , Legolas makettjét rejtette.
E: Bár az itt várakozó betegeket ez cseppet sem érdekelte, ám történetünk szempontjából nagyon is lényeges lesz ez a tény.
H: Az úr, ki a pszichiátriáról szökött, hogy ellopja a kockásinges férfi váladékos zsebkendőjét ODA menekült el a csodálkozó szemek elől. Ugyanis kiderült, hogy betegesen megszállottjává vált annak, hogy mások használt zsebkendőjét dobálja le a gyanútlan járókelőkre a padlásszoba cirádás ablakán keresztül.
E: De vajon hogyan derült ez ki? Erről szól a történet.
H: Nos, kedves olvasó. Főhősünk, az ex villanyszerelelő titkon követte őt a 132-es szobába.
E: Bár fontos lett volna, hogy bejusson az orvosához, mit sem törődve romló egészségügyi állapotával, gondolkodás nélkül féltepte a padlásajtót és belépett rajta.
H: Miközben követte a pszichopatát a lépcsőfokokon keresztül, apósára gondolt, aki nem támogatta az úgynevezett "felemás-igás" házasságot.
E: De vajon miért gondolt most is erre, ebben a roppant izgalmas pillanatban?!
H: Mert a kockásinges férfi, a főhősünk apósának eltitkolt ikertestvére volt! :o
Igor (mert így hívják főhősünket)  rájött erre a következtetésre a titkos jelekből: a kockásinges férfi ugyanúgy feltartja a kisujját, amikor orrot fúj, mint Igor apósa.

Aztán végre bejutottunk, így a mi kis örkényegypercesünk hirtelen végetért....